Közép-Európa Beatles múzeuma

A hosszú és kanyargós út (005) · EGER - Beatles Múzeum

Már 12, 2018

Nagy örömünkre szolgál, hogy mernyei barátunk Fehér Attila rendelkezésünkre bocsátotta az általa összeállított ‘A Hosszú és kanyargós út” című, a Beatles történetét feldolgozó könyve kéziratát, amit itt a blogon két hetente folytatólagosan közölni fogunk. Reméljük minél többeteknek fog örömet okozni, úgyhogy utazásra fel! Irány Liverpool és ha tetszett, látogassatok el hozzánk Egerbe, az Egri Road Beatles múzeumba is! Köszönjük Atesz!

 

A hosszú és kanyargós út

Szerkesztette: Fehér Attila

 

 

Bill Harry: “Tulajdonképpen a Liverpooli Művészeti főiskolán láttam őket fellépni úgy 1958 körül. Paul és George középiskolába jártak, John és Stuart a művészeti főiskolára. Nem volt pénzük, hogy felszerelést vegyenek, és Stuart meg én azt javasoltuk, hogy a diákszövetség vesz majd nekik felszerelést ők meg játszanak a báljaikon. A művészeti főiskola állandó zenekarának tekintettük őket. A főiskolán kívül az első bulikat a Jacarandában adták, egy icipici kávéházban, ahol a pincében játszottak, azt hiszem fejenként öt schillingért.”

A Jacaranda tulajdonosa Allan Williams volt, egy jelentéktelen vállalkozó, aki a liverpooli bohémvilág peremén tengette napjait. Legújabb vállalkozásaként együtteseket toborzott egy hamburgi klub számára. Amikor már nem volt jobb ötlete Williams Beatlest ajánlotta.

Allan Williams: “Akkoriban éppen az egyik nagy liverpooli banda játszott ott, még pedig a Derry and the Seniors. A vezetője küldött nekem egy levelet, amiben ezt írta- Nézd Allan jól beindultak itt a dolgok a liverpooli együtteseknek, de ha átküldöd azt a pocsék bandát azt a Beatlest, ide Hamburgba, azzal mindent el fogsz szúrni. Az isten szerelmére ne őket küldd. Nos a Beatlesnek akkor éppen megint nem volt dobosa, a Casbah Clubban játszottak, amit Mrs. Best vezetett. Az ö fia volt Pete Best, aki dobolt. Így aztán bemutattak Pete-nek, és én azt mondtam, jó dobolj nekem egy kicsit hadd, lássam, mit tudsz. És ö dobolt, nem túl ügyesen de azért, úgy ahogy elment. Azt mondtam jó megfelelt, gyerünk Hamburgba.”

Hamburg Európa Las Vegasa volt, izgalmas hely tele élettel, szinte mindenféle szórakozásra volt lehetőség. Allan Williams nemzedéke számára Hamburg legendás kabaré negyedéről a Reeperbahnról volt hírhedt. Ahol bizarr szex műsorokat adtak, nyíltan űzték a prostitúciót, és a nők iszapban birkóztak. A zene vonzotta legkevésbé a közönséget. Tony Sheridan volt az első zenészek egyike, aki Németországba ment, otthon rendszeresen fellépett az, Oh Boy című TV műsorban. Hamburgban hamarosan helyi sztár lett belőle, és rendszeresen fellépett a Reeperbahnon.

Tony Sheridan 1940-ben Cheltenhamben született. Tinédzser korában Marty Wild népszerű sztárt kísérte. Tizenkilenc évesen már egy tévéműsorban énekelt, és Gene Vincenttel angliai turnén vett részt. Hamburgban Tony volt az egyik legmeghatározóbb zenészegyéniség, számos liverpooli zenekar az ő gitárjátékát utánozta. 1962. januárja és márciusa között Ringo Starr Tony kísérő zenekarában a Jetsben dobolt. Összeférhetetlensége okozta, hogy Sheridan nem futott be nagyobb karriert.

 

 

Tony Sheridan: “Előttünk egy fajta elnémetesített rock and roll-t játszottak, ami például abból állt, hogy egy német énekes előadta a Teddy Bear című Presley dalt. Hetente kiválogatott annyi számot, amennyit csak lehetett, és meglehetősen idétlen német szöveggel elénekelte őket. Egy kis show-ra vágytak, mindig azt kiabálták mach schau mach schau. Azt akarták, hogy őrjöngjünk, törjünk, zúzzunk, meg ilyenek.”

John: “Hamburg csinált minket. Ahhoz, hogy a németek szórakozzanak, s hogy tizenkét órát kibírjuk erősen kellett hajtani. És itt aztán mindent játszottunk, ami eszünkbe jutott, nem volt kiről másolni”

Allan Williams két sivár klubba adta el a Beatlest. A Kaiser Kellerbe és az Indrába. Ahol hónapokon keresztül, hét kimerítő óra hosszat kellett játszaniuk.

A klub tulajdonosa által biztosított szállás, messze elmaradt a takaros liverpooli otthonuktól.

Horst Fascher: “Amikor itt játszottak az Indraban és a Kaiserkellerben egy olyan szobában laktak négyen, aminek még ablaka sem volt. Szörnyű körülmények között éltek.”

Horst bokszoló volt, de eltiltották, amikor egy utcai verekedés során megölt egy matrózt. Ö lett a liverpooli együttesek védelmezője.

Horst Fascher: “Emlékszem hogy Tony oda ment hozzájuk és azt mondta: Figyeljetek, ha bajba keveredtek lányok miatt, mármint prostituáltak miatt, akikről talán nem is tudjátok, hogy prostik és összejöttök velük, és a stricik ezt megtudják, akkor balhétok lehet belőle. Szóval olyankor csak szóljatok Horstnak, ő majd mindent elintéz. Így lett belőlem többé-kevésbé a testőrük.”

folytatása következik: 2018.03.26


Minden jog fenntartva – © Fehér Attila engedélye szerint kizárólagosan csak az Egri Road Beatles Múzeum honlapján leközölhető.