Eger, Heves megye székhelye, az Észak-Magyarországi-régió megyei jogú városa.
Eger a török idők óta ismert fürdőváros. Hazánk műemlékekben gazdag barokk ékszerdoboza, kiemelt oktatási és kulturális központ. A régió második legnépesebb városa (Kb. 54.500 fő). A tengerszint feletti magasság: 165 m.
A város környéke már az őskorban is lakott volt. Nevének eredete, többek szerint az éger(fa) szóból sz ármazik, ugyanis a mai napig több nagyobb területű égeres található a várost körül ölelő területeken. Budapestről az M3-as autópályán kicsivel több, mint másfél óra alatt meg lehet tenni a 135 km-es távot. Eger látnivalókban rendkívül gazdag város.
Az egri borvidék a legjelentősebb magyar borvidékek egyike, a középkor óta gazdag hagyománnyal rendelkezik. Az Egri Bikavér külföldön is ismert márkané v. A 22 160 hektár (ebből 18 302 ha I. osztályú) teljes területéből napjainkban mintegy 6000 hektár a szőlőültetvény. Eger mellette, további 19 község tartozik hozzá. A vidék ökológiai adottságai ugyan inkább a fehér boroknak kedveznek, mégis, épp egy vörös bor, az Egri Bikavér a térség ikonikus bora. Riolittufa talajba vájt pincékben, Eger föld alatti pincelabirintusában érlelődnek ma is a kiváló egri borok. A pincéken keresztül a föld alatt is bejárható a város.
A Szépasszony-völgyEger legnagyobb kiterjedésű, összefüggő borpincés területe. A név eredete nem tisztázott. Egyes elképzelések szerint egy híresen szép úrhölgyről kapta a nevét, aki meglehetősen kikapós életet élt. Szintén egy szép asszony annak a változatnak a főszereplője is, mely szerint ez az asszony itt árusította a borát a szőlőművelők és a parasztok számára. Olyan magyarázat is létezik, amely szerint a név egyenesen egy ősi vallási kultuszban gyökerezik, ugyanis a szerelem istennőjének bemutatott áldozat helye volt a völgy.
A ma közel 200 pincét számláló Szépasszony-völgy az elmúlt évszázadokban szorosan összekapcsolódott az egri borok hírnevével. Azon egri borok hírnevével, mely számos költőnket megihlettek már, például Petőfi Sándort, Vörösmarty Mihályt és Kányádi Sándort is. Ma már nem csak a borok miatt érdemes felkeresni a völgyet: számtalan szabadtéri program, a szabadtéri színpad a programjaival, díszpark, vásártér várja a vendégeket. Egy jó kis kulturális program, például a Beatles múzeum megtekintése után a legjobb levezetés egy pohár bor a Szépasszony-völgyben.
Eger már a X. századtól lakott volt, sőt, a XI.századtól minden bizonnyal jelentős település lehetett, hiszen Szent István királyunk az első püspökségeinek egyikét itt alapította. A középkorban már a városhoz tartozott a teljes északkeleti országrész. A tatárjárás sajnos itt is megtizedelte a lakosságot, ezért is engedélyezte IV. Béla király a dúlás elmúltával kővár építését. A vár az ország három részre szakadása idején fontos végvári pozíciót töltött be.
Dobó István parancsnoksága alatt, alig több, mint 2100 védője, 1552-ben visszaverte a sokszoros erőfölényben lévő török sereget. Az ostrom történetét Gárdonyi Géza az Egri csillagok című híres művében dolgozta fel. 1596-ban újabb török ostrom következett, ahol Balassi Bálint és védői vereséget szenvedtek és így a város 91 éven át az Oszmán-Birodalom részét képezte.
A Rákóczi szabadságharc ideje alatt (1703-1711) Eger volt a felszabadult országrész központja. 1705-ös keltezéssel innen indult útjára az első magyar hírlap, az Igazmondó Merkúriusz (Mercurius Veridicus). A 18. század a fellendülés és virágzás korszakát hozta Egerbe. A különleges látnivalót ígérő barokk városképet Eger püspökei alakították ki. 1963-ban a várost védett barokk városnak nyilvánították. Ennek köszönhető, hogy a belváros nem lett elrondítva az oda nem illő szocialista-realista épületek látványával.
Eger számos látnivalót, kikapcsolódási és kulturális lehetőséget biztosít az odalátogatók számára. Számos múzeum, templom, kulturális intézmény és egy gyönyörű fürdő áll a turisták rendelkezésre. A vendégéjszakák számát tekintve Eger folyamatosan egyre jobban szerepel az idegenforgalmi adóbevallások kimutatásai alapján, ma már évek óta hazánk öt leglátogatottabb turisztikai célpontja között van.
A magyar történelem és kultúra meghatározó jelentőségű vára. A város fölé magasodó falai között számos kiállítás tekinthető meg, amelyek meglátogatása során ezer év magyar kultúrtörténeti emlékeit, történelmi és művészeti látnivalóit fedezheti fel az érdeklődő.
Az egri Várhegyen a 13. században csak kisebb erősség volt. A Szent János evangélista tiszteletére szentelt, háromhajós, román stílusú székesegyházat föltehet ően Szent László király idején, a 11. század végén emelték. A magas kőfalakat a tatárjárás után, az országos újjáépítés részeként, az egri püspök parancsára emelték a püspökség védelmére.
A 16. század első felében külső és belső részre osztották, a védműveket Alessandro Vedani tervei alapján korszerűsítették. Eger élére 1548-ban nevezték ki Dobó Istvánt várkapitánynak. A török csapatok 1552 szeptemberében vették ostrom alá az egri végvárat, de a védők visszaverték próbálkozásaikat. Mire az ostromlók elvonultak a vár alól, a falak többsége súlyosan károsodott. Hiába erősítették meg újra, 1596-tól mintegy 100 évre török kézre került. Jelentős szerepet játszott a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc idején, de ekkor már csak a belső vár állt. A vár ezután folyamatosan pusztult. Köveit széthordták a környékbeli építkezésekre.
A vár modern kori rekonstrukciója 2009-ben kezdődött, a 2014 végén zárult első ütemben készült el. A látogatók elől évtizedek óta elzárt Török kert rekonstrukciója, a vársétány, felépült a fegyvertár, befejeződött a közművek cseréje, és elkészült a Szép-bástya rekonstrukciója is. A 2016. május 8-án lezárult második ütemben az aknafolyosó meghosszabbításával a Dobó utca 12. szám alatti épületből is feljárás nyílt a várba. Az aknafolyosó egy része korábban is látogatható volt, ám annak déli vége még a vár 1596-os ostroma során beomlott, így ez a rész 420 év után lesz ismét járható. Az Egri Vár 2014-től Nemzeti Emlékhely, az 1552-ben a török sereg felett aratott győzelem kultuszhelyeként.
Az egri egyházmegyét Szent István király alapította 1004-ben. A székesegyház a mai vár helyén épült, ám a történelem viharai többször lerombolták. Eger és az egyházmegye lakosságának jelentős növekedése tette szükségessé nagyobb templom építését, amelyet Telekessy István kezdett meg, majd Erdődy Gábor fejezett be 1727-ben. A 19. század elején az egri főpásztor érseki rangot kapott, ezután indult a mai bazilika épületének építése. Pyrker János László érsek Hild Józsefet bízta meg a kivitelezéssel. A főszékesegyház 6 évig épült, 1837. május 6-án szentelték fel. A főszékesegyház 1970-ben nyerte el a bazilika címet.
A Pyrker téren álló bazilika az ország 3. legnagyobb egyházi épülete, egyedülálló látnivaló. 55 méter magas tornya mégis csak a második legmagasabb a városban, ugyanis a Dobó téren álló 57 méteres minorita templom a városháza tövében egy orrhosszal megelőzi azt.
– Az egyik leghíresebb látnivalója a műemlékké nyilvánított Egri várban kiállítottDobó István vármúzeum. Itt a hős végvári évek mindennapi életét, valamint a vár földalatti labirintus rendszerét ismerhetik meg a látogatók. A várban található az Egri képtár is, hazánk egyik legjelentősebb képzőművészeti gyűjteménye.– A Város a város alatt kiállítóhely az egykori érseki pincerendszerben található, bejárata a Bazilikához fölvezető lépcsősor mellett nyílik.– Időalagút– Kopcsik Marcipánia– A Líceum épületében található, a Főegyházmegyei Könyvtár és annak Barokk terme– Az egyetem épületében található meg a Spekula Csillagvizsgáló és a Camera obscura…. és természetesen az Egri Road BEATLES Múzeum. Állandó egri rendezvények:
Tudjuk, hogy már Te is szívesen útra kelnél… Hosszabb pihenésre még csak igazolással van lehetőséged, de egynapos belföldi kirándulásra ennek hiányában is elindulhatsz. Eger tökéletes célpont, ezért ezen az oldalon összegyűjtöttük, hogy milyen lehetőségek várnak Rád.
A legfontosabb, hogy utazásod során is kiemelt figyelmet fordíts az egészséged megőrzésére! Ebben mi is a segítségedre vagyunk: minden egri szolgáltató azon dolgozik, hogy a lehető legnagyobb biztonságban legyél nálunk! Ha bármilyen kérdésed adódik, vagy segítségre van szükséged, fordulj bizalommal a Tourinform iroda munkatársaihoz!
2020-ban új gyorsforgalmi út épült, autóval így gyorsan és biztonságosan nálunk lehetsz. Városhatártól városhatárig Budapestről ma már alig 50 perc, Debrecenből pedig 65 perc az út. M3 autópálya – M25 autóút és már meg is érkeztél.
A közösségi közlekedés is kényelmes és gyors. Már óránként indulnak közvetlen vonatok Budapestről Egerbe, és ugyanígy vissza. Az alacsonypadlós, fűtött, wifis és még új illatú vonatokon ráadásul a kerékpárszállítás is gyerekjáték. Ha inkább buszoznál, Debrecenből napi 10, Budapestről pedig napi 28 (!) közvetlen járat indul Egerbe. Figyeld a menetrendet, mert az 1 óra 40 perc menetidejű buszok expressz járatok, amik csak a fővárosban és nálunk állnak meg – célszerű ezeket választanod, hogy minél több időd jusson Egerre!
Válassz egy helyi finomságot, és kóstold meg a vendéglátóhelyek teraszain vagy kérd elvitelre és élvezd az egri ízeket egy padon az utcán, egy parkban, vagy otthonod kényelmében este.
2021.04.24. szombattól az alábbi vendéglátóhelyeken már helyben, a teraszon is el tudod fogyasztani kedvenc ételedet, italodat:
Ajánlunk néhány vendéglátóhelyet, akik elvitelre is kiszolgálnak:
Az élmények mellett vigyél haza ajándékot is Egerből!
A lista folyamatosan frissül, érdemes visszatérned később is!
Eger nagyon sokszínű város, egy séta a történelmi övezetben önmagában is felér egy élménnyel!
Jelenleg az alábbi kiállítóhelyek már újra látogathatók. Ne feledd magaddal hozni védettségi- és személyi igazolványodat!
Fürdőink is újra várják a vendégeket! A bejáratnál itt is szükséges felmutatnod a védettségi- és személyi igazolványodat!
109,438 összes látogatás, 4 mai látogatás